2018.11
  1. H
  2. K
  3. Sz
  4. Cs
  5. P
  6. Szo
  7. V
  1.  
  2.  
  3.  
  4. 1
  5. 2
  6. 3
  7. 4
  1. 5
  2. 6
  3. 7
  4. 8
  5. 9
  6. 10
  7. 11
  1. 12
  2. 13
  3. 14
  4. 15
  5. 16
  6. 17
  7. 18
  1. 19
  2. 20
  3. 21
  4. 22
  5. 23
  6. 24
  7. 25
  1. 26
  2. 27
  3. 28
  4. 29
  5. 30
  6.  
  7.  

 
 
 
 
Történet


"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Tamási Áron

 

  • Sokan érezzük úgy, hogy hazánkban, Somogy megyének északnyugati csücskében, a Kis-Balaton tőszomszédságában, a Marót-völgyében elterülő kis településen, Főnyeden otthon vagyunk. Így gondolták ezt őseink is.

  • 1988-1995 közötti időszakban dr. Honti Szilvia, M. Aradi Csilla és dr. Költő László végzett feltárásokat a Főnyed-Gólyásfa területen. Az ásatás során 142 objektumot, 427 Ny-K tájolású sírt és három csontvázat találtak a honfoglalás korából.

  • Főnyed legelső írásos említése egy 1261-es keltezésű oklevélben található.

  • Főnyed neve korábban Föveny, Fövönyed volt, ami utal a lápos, mocsaras területre.

  • 1534 előtt készült adólajstromban szerepel Fövenyed-Tikos település, ahol az adóössze­írók 55 portát számláltak, ezzel a térség második legnagyobb települése ekkoriban. 1536-ban már két települést találunk az adólajstromban, Fövenyed Fajsz Ferenc, Nagy­fövenyed a Pati Török család birtokaként szerepelt. 1726-tól Főnyed területe a Festeticsek birtokaként ismert.

  • Az 1848-as szabadságharcból is kivette a környék a részét, az ún. szőcsényi rajtaütésben, közöttük 12 főnyedi nemzetőr.

 

Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című könyvében a következőket jegyezte fel Főnyedről 1848-ban:
magyar falu Somogy vármegyében, 168 katolikus lakossal.
Földes úr: gr. Festetics László.

 

 

Az I. és a II. világháborúban elesett főnyediek névsorát  a templom falán márványemléktábla őrzi.

Főnyeden a XIX. század végén épült a hajdani vízimalom helyén az országos iskolaépítési terv keretében az egytantermes iskola épült. 1952-től csak az alsó tagozatos diákok tanultak helyben, a felsősök átjártak a szomszédos szegerdői iskolába, amelyet ekkor építettek. 1967-ben a körzetesítés miatt Főnyeden megszűnt az iskolai oktatás.

 

Az 1900-as évek első felében a falu közepén harangtorony magasodott. Az 1950-es évekre fogalmazódott meg a templom építésének terve, melyet 1959. augusztus 23-án szenteltek fel a Szűzanya szeplőtelen Szíve tiszteletére. A főnyedi katolikus templomban 1997-ben tartottak bérmálási ünnepséget.

 

1959. március 15-én alakult meg az önálló Rákóczi MGTSZ. 1963-ban egyesült a főnyedi, a szegerdői és a sávolyi Tsz, Sávoly központtal „ÚJ ÉLET" Mg-i Tsz néven, melyet 1995-ben számoltak fel.

2000-ben alakították ki a Milleniumi parkot és emelte a község az életfát, melynek alkotója: Csikós Nagy Márton szobrászművész. Ekkor avatták fel a falu zászlóját és címerét.

2001-ben a Magyar Kormány által adományozott Milleniumi Emlékzászlót Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára adta át a településnek. Erre az alkalomra emlékkő készült, melyre Tamási Áron már említett szavait vésték.