2018.04
  1. H
  2. K
  3. Sz
  4. Cs
  5. P
  6. Szo
  7. V
  1.  
  2.  
  3.  
  4.  
  5.  
  6.  
  7. 1
  1. 2
  2. 3
  3. 4
  4. 5
  5. 6
  6. 7
  7. 8
  1. 9
  2. 10
  3. 11
  4. 12
  5. 13
  6. 14
  7. 15
  1. 16
  2. 17
  3. 18
  4. 19
  5. 20
  6. 21
  7. 22
  1. 23
  2. 24
  3. 25
  4. 26
  5. 27
  6. 28
  7. 29
  1. 30
  2.  
  3.  
  4.  
  5.  
  6.  
  7.  

 
 
 
 
Történet


"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Tamási Áron

 

  • Sokan érezzük úgy, hogy hazánkban, Somogy megyének északnyugati csücskében, a Kis-Balaton tőszomszédságában, a Marót-völgyében elterülő kis településen, Főnyeden otthon vagyunk. Így gondolták ezt őseink is.

  • 1988-1995 közötti időszakban dr. Honti Szilvia, M. Aradi Csilla és dr. Költő László végzett feltárásokat a Főnyed-Gólyásfa területen. Az ásatás során 142 objektumot, 427 Ny-K tájolású sírt és három csontvázat találtak a honfoglalás korából.

  • Főnyed legelső írásos említése egy 1261-es keltezésű oklevélben található.

  • Főnyed neve korábban Föveny, Fövönyed volt, ami utal a lápos, mocsaras területre.

  • 1534 előtt készült adólajstromban szerepel Fövenyed-Tikos település, ahol az adóössze­írók 55 portát számláltak, ezzel a térség második legnagyobb települése ekkoriban. 1536-ban már két települést találunk az adólajstromban, Fövenyed Fajsz Ferenc, Nagy­fövenyed a Pati Török család birtokaként szerepelt. 1726-tól Főnyed területe a Festeticsek birtokaként ismert.

  • Az 1848-as szabadságharcból is kivette a környék a részét, az ún. szőcsényi rajtaütésben, közöttük 12 főnyedi nemzetőr.

 

Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című könyvében a következőket jegyezte fel Főnyedről 1848-ban:
magyar falu Somogy vármegyében, 168 katolikus lakossal.
Földes úr: gr. Festetics László.

 

 

Az I. és a II. világháborúban elesett főnyediek névsorát  a templom falán márványemléktábla őrzi.

Főnyeden a XIX. század végén épült a hajdani vízimalom helyén az országos iskolaépítési terv keretében az egytantermes iskola épült. 1952-től csak az alsó tagozatos diákok tanultak helyben, a felsősök átjártak a szomszédos szegerdői iskolába, amelyet ekkor építettek. 1967-ben a körzetesítés miatt Főnyeden megszűnt az iskolai oktatás.

 

Az 1900-as évek első felében a falu közepén harangtorony magasodott. Az 1950-es évekre fogalmazódott meg a templom építésének terve, melyet 1959. augusztus 23-án szenteltek fel a Szűzanya szeplőtelen Szíve tiszteletére. A főnyedi katolikus templomban 1997-ben tartottak bérmálási ünnepséget.

 

1959. március 15-én alakult meg az önálló Rákóczi MGTSZ. 1963-ban egyesült a főnyedi, a szegerdői és a sávolyi Tsz, Sávoly központtal „ÚJ ÉLET" Mg-i Tsz néven, melyet 1995-ben számoltak fel.

2000-ben alakították ki a Milleniumi parkot és emelte a község az életfát, melynek alkotója: Csikós Nagy Márton szobrászművész. Ekkor avatták fel a falu zászlóját és címerét.

2001-ben a Magyar Kormány által adományozott Milleniumi Emlékzászlót Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára adta át a településnek. Erre az alkalomra emlékkő készült, melyre Tamási Áron már említett szavait vésték.